„Trianon nemcsak magyar, sőt nemcsak kárpát-medencei, hanem európai ügy. A kicsinyes és szűklátókörű nagyhatalmi politika mementója. A nemzeteket egymással szembefordító döntések egyike…” – mondta beszédében Gubík László, aki Öreg-Komáromból érkezett a nemzeti összetartozás napjára Szombathelyre. A szomszédos nemzetekhez való viszonyunkra utalva hozzátette: „Véget ért a 100 év magány. Tudjuk, hogy nem lehetünk az idők végezetéig sem az ellenségeskedés, sem az önmagunkat féltés rabjai.”
Az Ezredévi Parkban tartott megemlékezésen – a nemzeti összetartozás leendő emlékhelyén – elsőként Kovács Kincső, a Reményik-iskola tanulója énekelt népdalokat, a beszéd után pedig Pfeiffer Attila bolyais diák mondta el Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét. A hatalmas fák alatti, gyertyafényes színpadon végül a Berki Vonósnégyes előadásában Weiner Leó és Mozart-művek hangzottak el. A megemlékezés a Himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult.