Borbás Barna könyvében dédapja, Borbás Gáspár élettörténetét írta meg, több mint három évig tartó kutatás után. Borbás Gáspár neve jól ismert a magyar futballtörténetben, hiszen ő lőtte a magyar válogatott első gólját hazai pályán (1903. április 5-én) és idegenben, ő volt az első angliai magyar mérkőzés győztes góllövője, és minden bizonnyal a Fradi első hivatalos bajnoki gólja is az ő nevéhez fűződik. Nem mellesleg ő volt az első „doktor labdarúgó”. Gimnazista diákként ismerkedett meg az Angliából hódító útjára indult focival, és néhány év múlva már az FTC játékosaként jegyezték a nevét. Borbás Barna felidézte, hogy a pesti grundokon hogyan vette át a méta helyét a foci, és hogyan vált néhány év alatt a legnépszerűbb labdajátékká. Szó esett arról, milyen körülmények között rendezték az első meccseket, milyen volt a magyar futball „bölcsője”, a Millenáris pálya (a Mili), és milyen volt a magyar játékosok által képviselt ún. Duna-menti stílus. A polgári középosztály körében megszületett új sportág művelői az első időkben amatőrök voltak, akik nem kaptak pénzt a játékukért. Ahogy a helyzet változni kezdett és megjelentek az „álamatőrök”, Borbás Gáspár abbahagyta a játékot, egyszer és mindenkorra szakított a focival.