Egyesületünk meghívására Borbás Barna, a Válasz Online újságírója Első gól című könyvét mutatta be a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A szerzővel Tanai Ibolya beszélgetett.
 

Borbás Barna könyvében dédapja, Borbás Gáspár élettörténetét írta meg, több mint három évig tartó kutatás után. Borbás Gáspár neve jól ismert a magyar futballtörténetben, hiszen ő lőtte a magyar válogatott első gólját hazai pályán (1903. április 5-én) és idegenben, ő volt az első angliai magyar mérkőzés győztes góllövője, és minden bizonnyal a Fradi első hivatalos bajnoki gólja is az ő nevéhez fűződik. Nem mellesleg ő volt az első „doktor labdarúgó”. Gimnazista diákként ismerkedett meg az Angliából hódító útjára indult focival, és néhány év múlva már az FTC játékosaként jegyezték a nevét. Borbás Barna felidézte, hogy a pesti grundokon hogyan vette át a méta helyét a foci, és hogyan vált néhány év alatt a legnépszerűbb labdajátékká. Szó esett arról, milyen körülmények között rendezték az első meccseket, milyen volt a magyar futball „bölcsője”, a Millenáris pálya (a Mili), és milyen volt a magyar játékosok által képviselt ún. Duna-menti stílus. A polgári középosztály körében megszületett új sportág művelői az első időkben amatőrök voltak, akik nem kaptak pénzt a játékukért. Ahogy a helyzet változni kezdett és megjelentek az „álamatőrök”, Borbás Gáspár abbahagyta a játékot, egyszer és mindenkorra szakított a focival.

Borbás Barna könyvbemutatója
A sport megtanította küzdeni és erre civil életében nagy szüksége volt. Jogi pályáját fővárosi tiszti alügyészként kezdte, ám 37 évesen – szabadkőműves páholytagsága miatt – nyugdíjazták. Ezután a szövetkezeti mozgalom mellett kötelezte el magát, tevékenységének a világgazdasági válság vetett véget. Ettől kezdve ügyvédi praxisából élt, közben a politikához is közel került. A Horthy-rendszer ellenzékéhez tartozott, előbb Bajcsy-Zsilinszky Endre tanácsadója, majd Rassay Károly követője lett. 1944-45-ben, a magyar holokauszt idején menlevelekkel, hamis iratokkal segítette zsidó ügyfeleit. Átvette kollégája, barátja, Teller Miksa (Teller Ede édesapja) praxisát, aki a zsidótörvények értelmében egy idő után már nem dolgozhatott ügyvédként. A Teller-családot a gettóban is segítette, pénzzel, élelemmel, és szerepe volt 180 zsidó munkaszolgálatos megmentésében. A háborút ő is megszenvedte, de az igazi „feketeleves” ezután következett: polgári származása miatt 1958-ban az ügyvédi hivatás gyakorlására alkalmatlannak találták, kizárták a kamarából, így csak barátai segítségével, „illegálisan” dolgozhatott.
Keserű tapasztalatokkal teli élete a polgárság hanyatlásának története is – mondta Borbás Barna, aki könyvével egy elfeledett nemzedéknek állított emléket.

Lorem ipsum

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Híreink

Kövessen a Facebookon

Youtube csatornánk

Megosztom ezt a cikket

Facebook
Twitter
LinkedIn